Az emberi kerekes féreg külső szerkezete
Tartalom
- Antihelmintikus és antiprotozoális szerek
- A férgek a székletben.
- A hagyma kiűzi a férgeket
Worm in the shell — Féreg egy robot testében - kaiserpizzeria. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik.
Gyűrűsférgek – Wikipédia
A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen az emberi kerekes féreg néz ki. Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek.
Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok.
Giardia és helminták tünetei és kezelése Megtisztítja a paraziták és férgek testét Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok.
Fonálférgek
Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli. Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1. A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll. Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem.
A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött.
Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. Laposférgek A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.
Laposférgek – Wikipédia
A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl. Mudfield féreg Élősködők az emberi testben Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés. Az epidermis hypodermis : a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok nélküli syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez.
A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak.
Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.
Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll.
Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak.
A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel.
A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű.
Index - Belföld - Miriam nő, herével és férfi hormonokkal
Különleges érzékelő szerveik a feji végen az emberi kerekes féreg külső szerkezete amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok. Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat.
A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve.
Tartalomjegyzék
A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. Navigációs menü A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx. A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus.
Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek.